Skip to main content

MIHEZ SZÜKSÉGES A VÉRPLAZMA?

A plazma a vér folyékony, sárgás része. Több száz különböző fehérjét tartalmaz, például antitesteket, amelyek a betegségek ellen küzdenek, vagy a véralvadást szabályozó véralvadási faktorokat. Ha valakinél hiányzik egy bizonyos plazmafehérje, vagy túl kevés van belőle, akkor a megfelelő testi funkciókat már nem képes megfelelően ellátni - krónikus és sok esetben életveszélyes betegségek lépnek fel.
 
Ma már vérplazmából előállíthatóak azok a gyógyszerek, amelyek segítenek ezeknek a betegeknek a betegségük kordában tartásában, és ezáltal biztosítják túlélésüket.
 
Bizonyos esetekben vérplazma szükséges a sürgősségi orvosi ellátáshoz baleset vagy műtét után, de sok ember egész életében a vérplazma alapú gyógyszerekre van ráutalva.
Mivel a vérplazma mesterséges előállítása továbbra sem lehetséges, az érintettek tartósan függnek a plazmadonorok segítségétől és mivel egyre több betegnek van szüksége ilyen típusú gyógyszerekre, az igény is folyamatosan növekszik a plazmaadásra.
 
Annak érdekében, hogy könnyebben elképzelhesse az adott mennyiségeket:

  • Ahhoz, hogy hemofil pácienst, azaz vérzékeny beteget egy évig a hiányzó alvadási faktorral tudjunk ellátni, körülbelül 1200 plazmaadásra van szükség.
  • Az alfa-1-antitripszin-hiányban szenvedő betegnek évente körülbelül 900 plazmaadásra van szüksége.
  • Egy primer immunhiányos beteg kezelése évente körülbelül 130 plazmaadást igényel.

PLAZMAKÉSZÍTMÉNYEK

Fontos gyógyszerek amelyek humán plazmafehérjékből készülnek:

Immunglobulinok: más néven "antitestek", amelyek globális kereslete folyamatosan növekszik. Az immunglobulinoknak számos felhasználási módja van:

Veleszületett hiány az ún. „Elsődleges immunhiány” vagy „PID” és immunglobulinok szerzett hiánya esetén a beteg nem tud megfelelően védekezni a különböző kórokozók ellen, mert hiányoznak az immunsejtek. Az ilyen betegek súlyos, krónikus és visszatérő fertőzésekben szenvednek; a plazmaadásból nyert antitestek megvédhetik a beteget ezen fertőzésektől.A "PID-n" kívül számos kórkép található, amelyeken az immunglobulinok életet menthetnek, például a Kawasaki-szindróma, immun-thrombocytopenia (akár az újszülötteknél is), graft-versus-host reakciók, Lyell-szindróma, Guillain-Barré-szindróma.

Továbbá a vírusok az ép immunrendszer ellenére is életveszélyes fertőzéseket, például tetanuszt, veszettséget, agyhártyagyulladást és hepatitiszt okozhatnak, ezek is sikeresen kezelhetők  immunglobulinokkal.

Alfa-1 proteináz inhibitor: Az alfa-1 antitripszinhiányban szenvedők krónikus emfizémában és májkárosodásban szenvednek, amelyek kezelés nélkül halálosak lehetnek. Ha olyan gyógyszert kapnak, amely ezt az enzimet tartalmazza, ezek az emberek szinte teljes életet élhetnek.

Albumin: súlyos sérülések vagy égési sérülések esetén alkalmazzák, amelyekben a fehérje- és folyadékveszteség életveszélyes sokkot okozhat; stabilizálja a keringést.

Fibrinogén / fibrin ragasztó: A belső szervek legsúlyosabb sérüléseinek kezelésére és helyi sebzárásra használható. A fibrin ragasztó felhasználható a szakadt inak és idegzsinórok újbóli összekapcsolására is az idegsebészeti területen.

Anti-D immunglobulinok: megakadályozzák a rettegett terhességi szövődményeket a vércsoport-összeférhetetlenség tekintetében a szülők és a gyermekek között (Rh-betegség).

Véralvadási faktor koncentrátumok: A hemofíliás betegeknek nincs koagulációs faktoruk, amely megakadályozza, hogy a szervezet szabályozza a vérzést. A következmények például ízületi károsodás, súlyos esetekben vérzés az agyban vagy a létfontosságú szervekben. A rekombináns vagy plazma koagulációs faktorok profilaktikus beadásával ezek az emberek nagyjából normális életet élhetnek.


AZ ÚT A PLAZMAADÁSTÓL A GYÓGYSZER ELŐÁLLÍTÁSÁIG

A gyógyszerek plazmafehérjékből történő előállítása hosszadalmas és összetett folyamat.

A plazmaadástól a gyógyszer elkészítéséig, amely eljuthat a beteghez, akár 12 hónap is eltelhet.

Az plazmaadás után a vérplazmát 60 napig fagyasztják, mielőtt egyesítik a többi plazmával. Ily módon számos egyéni plazmaadásból alapanyag jön létre, amelyet ekkor újra tesztelnek, mielőtt a tényleges gyártás, a plazmafrakcionálási folyamat elkezdődik.

A plazmafrakcionálás a fehérjék kinyerése az emberi vérplazmából. Különböző fizikai módszerekkel a plazmát egyes frakciókra osztják, amelyeket ezután tisztítanak és tovább feldolgoznak.

Mivel még a mai napig nem sikerült emberi vérplazmát mesterséges úton előállítani, ezért a megfelelő készítmények előállításához plazmaadásra van szükség.


KAPCSOLAT

Plasmavita HEALTHCARE II GMBH

A bécsi székhelyű Plasmavita Healthcare II GmbH az emberi vérplazma kinyerésére és további gyógyszeripari feldolgozására szakosodott modern vállalat.

A Plasmavita jelentős szerepet játszik a plazmaadásban és ezáltal a betegellátásban.

GYAKORI KÉRDÉSEK

Kérdése van a Plasmavitával vagy általában a plazmaadással kapcsolatban? A válaszokat itt megtalálja.

További információkért kérjük, hogy kérdéseit közvetlenül a Plazaközpontban tegye fel.

KAPCSOLATFELVÉTEL MOST

HOGYAN MŰKÖDIK A PLAZMAADÁS?

A hagyományos véradáshoz hasonlóan a vért a kari vénából veszik egy steril tű és kanül segítségével. Az egyszer használatos, zárt csőrendszerben a vér egy centrifugába áramlik, amelyben a vérsejteket elválasztják a vérfolyadéktól, vagyis a plazmától.

A vérsejteket ezután visszavezetik a szervezetbe, miközben a plazmát egy palackba gyűjtik.

Az egész közvetlenül a plazmaadó mellett zajlik. A folyamatot egy speciális orvosi eszköz szabályozza úgy, hogy a plazmaadás kimondottan fájdalommentes legyen.

Az, hogy egy személy mennyi plazmát adhat, elsősorban a testsúlyától függ. A plazmaadás körülbelül 45 percet vesz igénybe.


KI LEHET
PLAZMAADÓ?

Plazmaadó az a személy lehet, aki elmúlt 18 éves és a testsúlya több mint 50 kg. Annak megállapítása érdekében, hogy minden más egészségügyi követelmény teljesül-e, a plazmaadó egészségi állapotát a plazmacentrum orvosa által elvégzett vizsgálat alapján értékelik, melynek során labormintát vesznek a későbbi jóváhagyáshoz.


MILYEN GYAKRAN LEHET PLAZMÁT ADNI?

A plazmaadás alig terheli meg a szervezetet, évente, azaz a referenciaéven belül (12 hónappal a plazmaadás kezdete után) legfeljebb 50 alkalommal lehetséges. Két plazmaadás között azonban legalább kétnapos szünetet kell tertani.

A laboratóriumi mintákban található összes fehérje és immunglobulin értékétől függően a plazmacentrum orvos elrendelheti a plazmaadások közötti intervallumok meghosszabbítását.


MILYEN ELŐNYÖM SZÁRMAZIK A PLAZMAADÁSBÓL?

Eltekintve attól, hogy a plazmaadással más emberek életét menti meg, Ön rendszeresen részt vesz orvosi szűrővizsgálatokon, ahol mindig tájékoztatást kap aktuális egészségi állapotáról. Ezen felül pedig minden plazmaadásért anyagi juttatásban részesül.


HOGYAN ÁLLAPÍTJÁK MEG AZ ALKALMASSÁGOT?

Annak eldöntéséhez, hogy Ön alkalmas-e plazmadonornak, bizonyos vizsgálatokra van szükség, ez többek közt a vérnyomás, pulzus, testhőmérséklet és testsúly mérése, valamint a hemoglobin tesztelése.

Ezeket a paramétereket minden plazmaadás előtt rögzítik. Az első plazmaadás előtt, majd félévente rendszeresen alaposabb orvosi vizsgálatokat végzünk. A további vizsgálatok elsősorban a vérplazma biztonságosságának megállapítására irányulnak. (beleértve a HBV, HCV, HIV, szifilisz)


SZÁNDÉKOSAN MEGADOTT HAMIS ADATOK KÖVETKEZMÉNYEI?

Ha bármilyen okból kétségei merülnek fel avval kapcsolatban, hogy valóban alkalmas-e plazmaadónak, kérjük, azonnal jelezze felénk - elvégre más emberek egészségéről és életéről van szó!

Ha egy plazmaadó szándékosan hamis információkat szolgáltat, ez nem csak az létesítményeinkből való kizáráshoz vezet – amennyiben ennek következtében más személyek sérülnek, akkor Büntetőjogi következményekre is számítania kell.